Skip to content

A település értékei

„Az érték általános elvek, alapvető orientációk és eleinte kollektív preferenciák, illetve hitek kifejezései. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és korszakonként eltérő lehet.„

Forrás: wikipédia

Az értékek azért születnek, hogy továbbadhassuk azokat a következő generációknak. Az élet valamikor lassabb volt, a számítástechnika és a technika még gyerekcipőben járt. Az emberek másként gondolkodtak a világról, az életről. Ezen gondolkodásmód sokkal inkább beépült a kisebb települések életvitelébe. A nagy városok már új értékrenddel, életszemlélettel épülnek fel. A falvakban szorosabb az összetartozás-tudat, az együttműködés. Könnyebben összekovácsolódnak, kisebbek a generációs különbségek. Apáról-fiúra szállnak a történelmi és kulturális értékek.

Nem sok település élt meg annyi mindent, mint Dunakiliti és maradt fenn több mint fél évszázadon keresztül. Gondoljuk el, hogy Kilitiről már a 12. századból, az Árpád-korból maradtak fenn olyan jegyzetek, amelyek arról tanúskodnak, hogy létezett. Akkor még alig lakták, de folyamatosan benépesedett. Túlélte a mohácsi vészt, a német hadsereg átvonulását, két világháborút, csatákat, árvizeket.

Vármegyéből-vármegyébe, járásból-járásba csatolták folyton a települést. Nagybirtokos tulajdonosai is sűrűn változtak: a feljegyzésekből kiderül, hogy birtokolták a Lipthay grófok, a Szente család, a Héderváryak, majd a Draskovich család urasági területe lett, utána az Illésházy grófok telepedtek ide. Végül a Batthyány család fennhatósága alá került. A család kápolnát emeltetett, amely a mai napig fennáll. A Batthyány-kúriában látta meg a napvilágot a méltán híres szegények orvosa, Dr. Batthyány-Strattmann László. A falu iskolája a nevét, a temploma pedig az ereklyéjét őrzi, és tárja a látogatók elé.

Helyi védett értékek Dunakilitiben: Batthyány kastély, Németh villa, Batthyány kápolna 1875-ből, római katolikus templom 1910-ből, 1896-ban ültetett Milleneumi tölgy és a Batthyány kastély kertje. A helyi építési szabályzat kimondja, hogy ezen értékeket eredeti helyükön meg kell őrizni, és a jó karbantartásukat biztosítani kell.

Ezen kívül vigyázni kell a Feketeerdőre – a szomszédos település, mellyel közösen alkotja Kiliti a Dunakiliti-Feketeerdő Körjegyzőséget – vezető út menti diófasort, illetve a hiányzó faegyedeket pótolni kell. Emellett az alsóbb rendű utak szakaszai mentén útkísérő fásítást kell létrehozni.

A település a környezetvédelem szempontjából erősen érzékeny terület, melynek vízvédelmi besorolása a kiemelten védett kategóriába tartozik. Kiliti igyekszik olyan zöldfelületek kialakítására, és gondozására, amelyek allergiás reakciókat kiváltó virágport egyáltalán nem, vagy csak minimális mennyiségben tartalmaznak. Díszfákat és díszcserjéket ültetnek a közterületeken, nem régen került a faluház elé egy selyemakácfa, illetve a templom környékének rehabilitációja során az épület elé is díszcserjéket és fákat ültettek. A település szépségéről nem csak a közterület fenntartók gondoskodnak. A lakosság számára egyaránt fontos a természeti értékek megőrzése és védelme. Minden évben végiglátogatja a Virágos Magyarországért díj zsűrije a közterületeket. Néhány kertet is megcsodálnak, melyek együttesen hangulatos, egységes képet mutatnak.

Évente felhívjuk a lakosság figyelmét az értékeinkre, és önkéntesek segítségével szemétszedést, növényültetést szervezünk a település közterületein. Folyamatosan figyeljük az aktuális pályázatokat is, melyek segítségével felújíthatjuk az épületeket, újabb zöldterületeket alakíthatunk ki. A település tervében szerepel egy tanösvény kialakítása az óvoda mellett. A sétálóút célja, hogy a diákok megismerhessék a Szigetköz védett növényeit, állatait, betekintést nyerhessenek a természetvédelem módszereibe, új szemszögből láthassák a természetet, több időt töltsenek a szabadban és környezettudatos életre neveljük őket.

Az épített örökségeink közül 2010-ben a kiliti templomra irányul a legnagyobb figyelem, ugyanis ebben az évben ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Erre az alkalomra a kiliti születésű Cséfalvay Pál könyvet írt a település vallási életéről. A Dr. Batthyány-Strattmann László Általános Iskolában is folyamatosak a felújítások, és karbantartások. Az anyagi helyzet nagyban befolyásolja az újítások mértékét, de minden évben igyekszik a település újabb és újabb módosításokkal rendbe tartani az épületet. Méltán híres épületünk a Csebi-Pogány Kastély, mely ma már nem üzemel, de otthont ad a híres ékszerésznek, Csebi-Pogány Alajosnak és családjának. A kastély vendégszeretetét élvezte többek között dr. Oetker, Habsburg Ottó, Friderikusz Sándor. Ezeken az épületeken kívül még meg kell említenünk a Duzzasztóművet, amely víztározó és zsiliprendszer bár torzó maradt, mégis csodaszép látványt biztosít az arra látogatónak. Létrehoztak a faluban egy múzeumot is, amely folyamatosan üzemel. Az 1875-ben épült Batthyány-kápolna jelenleg is áll és látható. Az 1956-os hősök emlékére állított táblát láthatjuk a faluház előtt. Az ezer éves honfoglalás emlékére ültetett tölgyfa a templom előtti tér ékessége, amely hatalmas koronájával biztonságot és védelmet nyújt a lakók számára.

Dunakiliti a természeti és épített értékek mellett a kulturális örökségeire is nagy hangsúlyt fektet. Immáron 20. éve került megrendezésre júniusban a Falunap, amely szervezésében és lebonyolításában az Önkormányzattal együttműködésben részt vesznek a civil szervezetek és a helyi közösségek. A célunk a helyi és területi kulturális csoportoknak bemutatkozás biztosítása. Az idei évben vendégeink voltak a mosonmagyaróvári MOFÉM fúvószenekar, a helyi színjátszók, hastáncosok, pom-pon lányok, az óvári rendőrség dolgozói, a győri színház művészei. A nyugdíjas klub tagjai palacsintával, a helyi civil szervezetek pörköltekkel várták a látogatókat. Bár csak tíz éve, de minden évben megszervezi a Vízi Sport Egyesület a szintén júniusi vízi fesztivált. Idén szlovákiai magyar csapatok is részt vettek a vízben és szárazföldön egyaránt megrendezett versenyszámokban.

2006-ban alapította meg a község a Dunakilitiért-díjat, melyet minden év augusztus 20-án az a személy kap meg, aki a legtöbbet tette a faluért, és a közösségért. A szavazatok leadására minden kiliti lakos jogosult. 2007 óta negyedévenként megjelenik Kiliti helyi lapja a Dunakiliti Krónika.

Idén már második éve sikerült megkapni a Helyi Vöröskereszt Szervezetnek köszönhetően a Humanitárius Település díjat, amely táblája a falu bejáratánál üdvözli az ide érkezőket.

Több emléktáblát is avatott már a község: az elsőt 1938-ban az I. világháborús hősök emlékére. A másodikat 1987-ben a II. világháborúban elesettek emlékére. A harmadik pedig a templom felújítására adományozók tiszteletére került kihelyezésre 2009-ben.